Címkefelhő
Feedek
Megosztás

Simléderes sapkában, simléderes sapka nélkül

Demény Péter jegyzete.

"Délután be kell mutatnom a Laczkó Vass Robi kötetét. Elképesztő, mi mindent csinál ez az ember: színész, énekes, beszélgetések moderátora, és most, lám, költő. Már húsz éve, mint a Györkös Házban kiderül. A Felix culpa ennek a húsz esztendőnek a jól szerkesztett és megválogatott summája."

 

Részletek: Szabadság, 2016. augusztus 25., Sugárzóna

Erdélyi álompolgárok

"Ahhoz, hogy valaki beszélgetni tudjon másvalakivel, és ne menjen át az utca túloldalára, ha meglátja, az elemi jóérzésen és a józan észen kívül, mely (tegyük a kezünket a szívünkre és az agyunkra) nem segít minden esetben, közös történetek, élmények, tapasztalatok és emlékek kellenek, amelyeket olyan emberektől éltünk meg vagy örököltünk, akiket szerettünk. És amikor ennek a nagy versnek a fájdalma megszólalt Szép András zongorajátékával Laczkó Vass Róbert tenorján, azt éreztem, ezeket a fájdalmakat kaptam én is örökül a nagyszüleimtől. Mint Markó, én is megpróbáltam ellenni a fájdalommal, nem hagyni, hogy az életemet irányítsa, mint ahogy azt sem, hogy az örökös gyűlölet motorja legyen, de ha elcsatolásról, kettős állampolgárságról, irredentáról és álompolgárról hallok, bennem is megsajdul valami, mint benned és benne és bennük, és tudok csatlakozni ehhez a sajduláshoz, mert tudom, honnan-kitől érkezhet, és mivel jár. Nem kell szószedet vagy családi album ahhoz, hogy értsem, kik nyugszanak milyen sírokban, kiknek az életébe hasított bele a történelem, és hogyan, milyen indulattal és milyen tekintettel emlegették egy életen át ezt a hasítást, és alkati kérdés, hogy mindig szemügyre veszem, amivel azonosulok, és ez a közeledő-távolodó tangó ritmizálja az életem."


Demény Péter, jódeményséfoka.blog.hu

http://jodemenysegfoka.blog.hu/2014/05/04/erdelyi_alompolgarok

Kurázsi mama rizsporosan

"A társulat, mint mindig, pazar. Mindenki remekül végzi a dolgát, Bíró Józsefnél jobban nem lehet tökös, valahogy mégis töketlen vénasszonyt játszani, Bogdán Zsolt, Hatházi András és Laczkó Vass Róbert csodálatosan oldják meg magánszámaikat, miközben a közönséggel játszadoznak, az összjátékok tündökletesek."

Demény Péter, jódeménységfoka.blog.hu

http://jodemenysegfoka.blog.hu/2015/04/30/kurazsi_mama_rizsporosan_a_kolozsvari_karnyonerol

Városi dzsungel a kolozsvári színpadon

"Laczkó Vass Róbert jeleníti meg a Majomkirályt, Csutak Réka, Albert Csilla és Kántor Melinda hármasa pedig Csil alakját; ez a két szerep külön pikantériát ad az előadásnak. A majmokon és dögevő madarakon nevetünk a legtöbbet."

Varga Melinda, irodalmijelen.hu

http://www.irodalmijelen.hu/2015-maj-31-1205/varosi-dzsungel-kolozsvari-szinpadon#sthash.hPOQ3cDm.dpuf

Nagyvárosi Dzsungel könyve

Gál László jegyzete, transindex.ro


"A kolozsvári színészek pedig mindent megtesznek azért, hogy továbbra is rajongjunk értük. Laczkó-Vass Róbert groteszken ható majomkirálya nagyon emlékezetes, de szerettem Kató Emőke csábos Bagiráját, Farkas Lóri esetlen Baluját és Balla Szabolcs tekergőző Káját is. Hogy Szűcs Ervin marcona, nyers, őserő Sírkánjáról ne is nagyon beszéljek, tényleg felvetődik a kérdés, hogy van olyan szerep, ami nem áll jól neki, mert én/mi egyre sem emlékszünk. Csutak Réka, Albert Csilla és Kántor Melinda dögkeselyűje az előadás egyik csúcsa, persze nekik a karakterük is rettenetesen hálás."


Fotó: Biró István.

Részletek: http://t-rex.egologo.transindex.ro/?p=6417

Maszek munka

Bardócz Sándor, Kultúrtér, erdelyinaplo.ro


Vallomással tartozom: Laczkó Vass Róbert és Szép András közös szerzői produkciója, a Maszek balladák fél évvel ezelőtti, a 2014-es Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott bemutatóját nem láttam. Ismerve és szeretve az alkotókat, művészi teljesítményüket becsülve sajnálkoztam is eleget a mulasztáson, és vártam az újabb lehetőséget. A türelem pedig ugyebár rózsát, ez esetben az előadóest rögzített, szerkesztett, az eredetihez képest némileg rövidített változatát teremte meg. A Kolozsvári Televízió magyar adásának két szerkesztője Antal Áron és Víg G. Emese voltak az „elkövetők”, az anyagot 2015. január 6-án láthatta először a tévénéző, de azóta is hozzáférhető aYouTube videomegosztó portálon, ha rákattintunk az Erdélyi figyelő/csatorna/maszek balladák címszóra.

Mert ez az anyag megér egy kattintást. És utána többszöri 58 percet az újra és újra megtekintésre, meghallgatásra. Az eredetihez képest valamivel rövidebb változat 38 verset tartalmaz, jó részük megzenésített. Lászlóffy Aladár, József Attila, Nagy Gáspár, Orbán János Dénes, Pilinszky János, Lackfi János, Kovács András Ferenc, Gyurkovics Tibor, Bencze Mihály, Kányádi Sándor, Balla Zsófia, Markó Béla, Oravecz Imre, Szőcs Géza, Demény Péter, Szálinger Balázs, Tandori Dezső, Király László, Karácsonyi Zsolt, Szilágyi Domokos, Demeter Attila, Darvas Szilárd, Király Zoltán, Egyed Emese, Szabó Lőrinc – ők a két előadóművész ihletői. Persze a versek önmagukban is megállják a helyüket, de így, a Laczkó–Szép páros által kínált füzérbe fonva csodálatosan mélyek, élvezetesek, elgondolkodtatók, szépek. Költemények enyhén tömbösítve elsősorban tematikai kritériumok szerint – Erdély, Kolozsvár, történelem, szerelem, transzcendencia, párkapcsolat –, igencsak változatos műfajú zenei csomagolásban. Van itt francia sanzonra utaló Párizsi anziksz,feszes katonai indulóból „suszterbasszusos” háromnegyedbe átlépő Antikatona, a pianissimót és fortissimót dinamikusan használó, hirtelen szünetekkel operáló Ülni, állni, ölni, halni, József Attila lángoló haját idéző vonatzakatolás, Bolyai Jánosnak az őrület határával kacérkodó, látomásos megszállottságát érzékeltető disszonancia, chopini elégikussággal emlékező Csatolmány, tangósan vérbő, többet és többet kívánó Téged hogy abbahagyni, kuplésan lábemelgető, frissen pergő Ne félj, vagy bluesba oltott, rapszodikus Ponyvaregény. Egyáltalán nem mellékesen pedig két igen jól „maszekelő” művész, és két, a munkáját megfelelő alázattal végző, az „opushoz” valóban csak a legszükségesebbeket hozzátevő televíziós szerkesztő, vágó, filmező.

És itt a vallomás vége. Örvendek, hogy megszületett a Maszek balladák előadói est, örvendek, hogy megszületett a Maszek balladák televízióműsor, örvendeni fogok ha megszületik majd a Maszek balladák CD- vagy DVD-változata. Örvendjünk együtt!

 

http://www.erdelyinaplo.ro/muvelodes/maszek-munka

Búcsú Kötő Józseftől

Kolozsvári tanulóéveim egyik meghatározó egyénisége volt. A kincses város kamarása, kulisszatitkok hordozója: kilenc kapuzár kulcsai közül egyet mintha mindig a zsebében hordott volna. Vele tanultam egyetemes és magyar színháztörténetet, ő szoktatott a Györkös Mányi-házba, hol most világjáró beszélgetések házigazdája lehetek. Akkoriban az újjászerveződő kolozsvári magyar színészképzésnek dehogy is volt még otthona: javarészt alternatív terekben, színházi előcsarnokban, bölcsészkari félszuterénben – és a Györkös Mányi-házban, Kötő József előadótanári főhadiszállásán történt a beavatás. Az Emlékház is mintha Ionesco székekkel telezsúfolt abszurdját idézte volna.

Minden megváltozott aztán, hogy lediplomáztunk: rendszerbe foglaltuk magunkat, és ennek Ő már elégedett szemlélője volt. Jóban maradtunk egymással a vizsgák után is, ha szabad ilyet mondani. Személyes barátságaim révén rövidnadrágos kerti partikon is el-eltársalogtunk. Érdekelte, milyen ösvényen taposok, és mindig arra volt kíváncsi, amit erről mondani szerettem volna. Szürke novemberi délután történt, hogy a magyar nyelvű színjátszás egykori otthonának helyét végül sikerült megjelölnie a Farkas-utcában. Véletlenül kavarodtam arra, hogy tanúja lehessek elégedettségének, a jól elvégzett munka csendes, magányos örömének. Ünnepélyes avatásra másnap került sor. A háromnyelvű márványtábla mellett készült fénykép az Ő kitartásának is emléket állít.

Büszke vagyok, hogy megidézhettem Karácsony Benő alakját abban a dokumentumfilmben, amelynek talán a legfontosabb, szakértő megszólalója volt, és amelynek bemutató vetítését már nem érhette meg. Sajnos ez marad az utolsó emlékem is róla. Isten nyugtassa, Tanár úr, Isten nyugtasson, Kötő József!

 

Szabadság, 2015. január 24.

http://szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/111517

Így készült a Maszek Balladák

Stúdióbeszélgetés a Román Televízió kolozsvári stúdiójában.

Erdélyi Figyelő, 2015. január 20. Műsorvezető: Víg Emese.

Maszek balladák - metszet

A Román Televízió Kolozsvári Stúdiójának felvétele.

Erdélyi Figyelő, 2015. január 6.


Milyennek látszik a világ, milyennek benne Kolozsvár, és milyennek látszunk mi magunk a mindenkori szellemi Főtér vonzáskörében alkotó lírikusaink szemével? A Maszek balladák improvizációkon alapuló közös dalszerzői vállalkozás, melynek létrehozói, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista bizonyítani kívánják: a krónikás ének ízig-vérig jelenkori műfaj, legjobb dalszövegeink pedig már adva vannak: a jól kitaposott erdélyi történelmi térben, gyakran óvári kocsmák szomszédos asztalánál, olykor egy-egy lakónegyedi hálószobában fogantak. Az előadóest hősei köztes-európai létünk archetípusai: Vanek úr X-ből, a Másnapos, az Antikatona, Ákos, a festő, az öntörvényű Mariann, a lángoló hajú József Attila, a másfél mázsás, lágy Judit – vagy éppen a vonójára dőlt Bolyai János.

Premiera operei Byzantium de György Selmeczi

"Amiralul Laskarias întruchipat de Sándor Csaba, Murzafos traficantul jucat impecabil de Laczkó Vass Róbert şi Spiridion –  Balla Sándor, uneltesc împotriva împăratului visând că trădarea îi va îmbogăţi. Terţetul cu influenţe buffe şi elemente parodiante amplifică senzaţia de alienare, de pierdere a sensului moral, a speranţei. Ticăloşii sunt groteşti, muzica comentează psihologia deviant-imorală şi prin aluzii intonaţionale de cabaret."

Mirela Mercean-Ţârc,